A nyest (Martes foina Erxleben, 1777) a ragadozók rendjén belül a menyétfélék családjába tartozik. Hazánkban élő legközelebbi rokonai a nyuszt,
a menyét, a hermelin, a pusztai és mezei görény.
A menyétfélék (Mustelidae) a ragadozók
(Carnivora) rend egyik legrégebbi, legnagyobb fajszámú, változatos és evolúciósan sikeres családja. Az Alsó-Oligocénben jelentek meg,
nagyjából 40 millió éve. Az Antarktisz és
Ausztrália kivételével minden kontinensen megtalálhatóak őshonos fajaik.
A nyest
A nyest elterjedése
A nyest az eurázsiai régió egyik legnagyobb területen előforduló ragadozója, elterjedési területe Európa atlanti partvidékétől, Oroszországon és Közép-Ázsián át Mongóliáig és Indiáig terjed. Legészakibb populációi Tallinn - Moszkva magasságában élnek.
A brit szigetekről hiányzik, azokra a Mediterrán szigetekre, amelyeken megtalálható (Kréta, Rodosz, Korfu) valószínűleg az ember közvetítésével került. Közeli rokonánál -a hozzá külsőleg is nagyon hasonló- nyusztnál melegkedvelőbb, elterjedése délibb, és a hegységekben sem hatol fel olyan magasra, ugyanakkor elterjedésük nagy területen átfed.
Fülszegélye fehér orra hússzínű, a talppárnák között alig nő szőr. Bundája homogén szürkésbarna/barna. A mellkason fehéres/vajsárga, többnyire villás elágazású mellfolt található, amely a hímeknél néha sárgásan elszíneződhet, ezáltal a nyuszttal könnyen összetéveszthetőek. Testhossza 40-50 cm, farka 20-25 cm. A hímek 1,7-2,3 kg-ot nyomnak, a nőstények jóval kisebbek, testtömegük 1,2 kg és 1,5 kg közötti. Első és hátsó lábain is 5-5 ujj van, nyomképletük haladáskor ferde páros lépés, gyorsabb ugrásoknál kieső hármas lépés, futás közben Y alakzat. Mivel talppárnái csupaszok, lábnyoma viszonylag könnyen felismerhető, megfelelő talajon vagy felületen (hóban, porban) jól kirajzolódik.
Minden tekintetben opportunista kisragadozó. Lombhullató erdőségekben, vízfolyások menti társulásokban, sík- és dombvidéken egyaránt élhet. Annak ellenére, hogy ügyesen mászik fára, inkább talajszinten mozog. Búvóhelynek faodvakat, sziklarepedéseket használ, melyekből többet is látogat rendszeresen. Természetes élőhelyén a hímeknek 200-500 hektáros territóriumuk van, a nőstényeké ennek kb. a fele. A hímek poligámok, territóriumuk 2-3 nőstényével átfedhet, de a szaporodási időszakon kívül nem jellemző, hogy keresik egymás társaságát. A territóriumok stabilak, az azonos neműeké jól elkülönül. A mozgáskörzetén belül sokat mozog, de hosszabb kóborlás csak a fiatal, territóriummal nem rendelkező egyedekre jellemző. Elsősorban éjszaka aktív.
A nyár végi, júliusi-augusztusi párzási idő alatt gyakorivá válnak a territoriális küzdelmek. A nászjáték igen agresszív viselkedési elemekből (nyaktáji harapdálás, vonszolás) áll. A párzás hosszú, a nőstényeknél csak intenzív kopuláció vált ki ovulációt. A késleltetett implantáció miatt csak a következő év április-májusában születik meg a 3-4 kölykök. A nőstény 6-8 hétig szoptat és akár a következő ellésig együtt maradhat kölykeivel. Az ivarérettségét másfél-2 évesen éri el. A nyest mindenevő- ragadozó: kisrágcsálókat, madarakat zsákmányol, de étrendjében meghatározó szerepet kaphatnak a különféle növényi részek, elsősorban a gyümölcsök, ill. a tavaszi, nyári időszakban gyakran fogyaszt ízeltlábúakat is.