Rendszertani helye:

Insectivora- (Lipothyphla) Rovarevők
Rend: sünalakúak (Erinaceomorpha)
Család: sünfélék (Erinaceidae)

Státusz

Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 10 000 Ft
Magyarország szinte teljes területén, nagyon sokféle élőhelyen előfordul. Védett, de szaporaságának és sokoldalúságának köszönhetően státuszának megtartása nem igényel gyakorlati, természetvédelmi intézkedéseket.

Elterjedési terület

Ausztriától Nyugat-Szibériáig, Lengyelországtól a Földközi-tengeri melléken át egészen Törökországig megtalálható, Korfu, Kréta és Rhodosz szigeteken is. Betelepítették Új-Zélandra és Skóciai szigetekre, ahol károkat okoz az őshonos gerinctelen állatok megdézsmálásával, ugyanakkor nagyon hasznos "kertápoló"-ként tarják számos angliai kertben. A háziasított, kedvencként tartott sünök többnyire hibrdidek, ill. az ázsiai elterjedésű hosszúfülű sünfélék (Hemiechinus spp.).

Általános jellemzés

A keleti sün a legnagyobb testű hazai rovarevő emlős. Testhossza 25-30 cm. Testsúlya 450- 1200 gramm között változik, a legnagyobb testsúlyát a hibernáció előtt éri el (akár 2000!). Egy kifejlett sün akár 6-7000 darab, 2-3 cm hosszú, sávos mintázatú tüskét is viselhet a háti, oldalsó testtájékán. Tüskéi módosult, üreges szőrök. Hasa fehéres (szemben az európai sünnel, melynek barna a hasa) és lágy piheszőrzet borítja. /Az európai sün (Erinaceus europaeus) a megtévesztésig hasonlít a keleti sünhöz, de a nyugati szomszéd zömökebb és a hasa barna. /



Lábnyomain jól látszik az 5 (esetenként keményebb talajon csak 4) különálló lábujj (mellső 2,5 x 3 cm ; hátsó 3x2 cm), és az ovális központi talppárna. Terpesztávolsága 10-15 cm.
Az összegömbölyödést erős, speciális bőrizomzata és rugalmas csontváza teszi lehetővé. A rovarevőkre jellemzően teljes, tűhegyes fogazatuk van, metszőfogaik között gyakran figyelhetünk meg rést.

Táplálkozás

Mindenevő, de csonttani, fogazati bélyegei alapján rendszertanilag a rovarevőkhöz sorolják. Tápláléka változatos: rovarok, hernyók, madártojások, csigák és földigiliszták, táplálék kiegészítésként fogyaszt néha gerinceseket (pl. békát, gyíkot, kígyót), dögöket, növényeket (pl. gyümölcsöket). Városi, falusi élőhelyein rájár a háziállatok tápjaira is.

Élőhely: változatos élőhelyeken fordul elő, dús aljnövényzetű, ritkás erdőktől a belvárosi parkokig mindenütt megtalálható, ahol megfelelő búvóhelyet is talál magának. Búvóhelyén általában fészket készít, de alkalmanként fák üregeiben, nyúlüregekben, szalmában is jól érzi magát. Városi környezetben a zöldövezetekben, parkokban, kertekben talál megfelelő élőhelyet, itt akár a garázsban, farakásban, romok között is meghúzódhat. Fészkét hosszabb időre - akár napokra, hónapokra - elhagyhatja, sőt egy adott fészket több egyed is használhat egymás után.

Viselkedés

A sün magányos, de nem territoriális emlősünk. Mozgáskörzete az adott fészke körüli táplálékkereső területét jelenti, néhány száz méteres sugarú kör, nászidőben 1-3 km-t is kóborolhat. Szürkületkor indul táplálékkereső útjára, majd az éjszaka folyamán többször visszatér pár órára fészkébe. Az almot gondozó nőstény ezzel szemben egész éjszaka, sőt néha nappal is jár táplálék után. Ugyancsak így viselkednek a késői almok utódai, hogy a hibernáció időszakára elérjék a megfelelő testsúlyt. Az év során nagyjából 8 hónapon keresztül aktív (márciustól október-novemberig). A hibernáció nem csak a hideg, hanem huzamosabb táplálékhiány miatt is bekövetkezhet. Átlagosan akkor kezdik meg téli álmukat, mikor a hőmérséklet 8-10 Co alá süllyed, jellemzően a hímek hamarabb, mint a nőstények. Hibernáció alatt a testhőmérséklet általában követi a környezet hőmérsékletét, de 5 Co környékén el kezd fűteni, védve magát a kihűléstől. A rövid, aktív időszakokat fészekváltásra használja ki, ritkán marad egész télen egy helyen. Ha ezek az aktív periódusok nagyon hideg időszakra esnek, könnyen megfagyhat. Tavasszal kb. a 10- 15 Co-os felmelegedést követően bújik újra elő. Meglepően gyors nekifutamodásra képes (60m/perc), ám nem kitartó, átlagsebessége csak 2-4 m /perc.

Nászidő: A nászt nagyon fárasztó üzgélés, kergetőzés előzi meg. A nászidő márciustól júniusig tart, a vemhesség kb. 7 hét. A nőstény kétszer is megellhet egy adott évben. Az almok túlnyomó része május-júliusi, de akadnak szépszámmal szeptemberiek is. Általában 3-7, mindössze néhány cm-es kölyök születik, csukott szemmel, hátukon apró dudorokkal.

A születést követő 24 órában előbújnak az első tüskék, melyek még ritkásak és puhák, ezeket kb. 6 hetes korukban cserélik le a felnőttkori tüskéikre Csak a nőstény neveli az utódokat, akik másfél hónaposan önállósodnak Az első tavaszukon még nem feltétlenül szaporodnak, teljes felnőtt súlyukat 2-3 évesen érik el. A nőstény és a hím között számos apróbb különbség található. A nőstény orra nagyobb, hegyesebb, derékbősége nagyobb, világosabb a színezete.

Ragadozói: Bár a tüskék hatékony védelmet nyújtanak a legtöbb ragadozóval szemben, még így is sok ellensége akad. Legsikeresebben a borz (Meles meles) ejti el, de gyakran elfogja a vörös róka (Vulpes vulpes) is. Alkalmi ellenségei még pl. a vaddisznó, a nagyobb baglyok, a szarka (Pica pica), egyes menyétféle ragadozók. Városi környezetben a kutyák és a közúti forgalom veszélyezteti elsősorban.

Érzékszervei közül a hallása (20 kHz-nél a legjobb) és szaglása a legfejlettebb. Bár színlátó is, erre ritkán van szüksége, mivel többnyire éjszaka aktív. Nélkülözhetetlen érzékeszervei még a pofatájéki tapintószőrök. Sokféle hangot ad, a kölyköket hívó "csicsergéstől" kezdve a szuszogó, horkantó, röfögő hangokig.

Betegségek

Ami előny a ragadozókkal szemben, az hátrány a külső élősködőkkel szemben. Miután a sün nem képes magát tisztogatni, vakarni, a külső élősködők a tüskék között megbújhatnak, ilyenek az atkák, bolhák és kullancsok. Belső parazitái is lehetnek: a tüdőférgesség az elfogyasztott csigákkal jut a szervezetébe. A buzogányfejű férgek valamennyi faja közvetett fejlődési ciklust mutató endoparazita. Lárváik ízeltlábúak (Arthropoda) testüregeiben fejlődnek, a kifejlett állatok gerincesek bélcsatornájában élnek. A parazitával való együttélés általában tünetmentes, a vékonybélben a nyálkahártyát károsítja. Súlyos fertőzés estén fellépő hasmenés, súlyvesztés végzetes is lehet. Számos baktérium, vírus okozta betegség is előfordulhat, mint például a ragadós- száj és körömfájás, Salmonella, Eserichia , Aujeszky- féle betegség, a baromfi pestis, veszettség, leptospirozis. Van egy elég különleges betegségük, a "reszkető sün" szindróma ("wobbly hedgehog syndrome"), ami nagyon hasonlít az emberi sclerosis multiplex betegségre. A sün lassan elveszíti az izomzata felett az ellenőrzést, végül a tüdő és a szív is megáll. A "zsíros májbetegség" is ismert a sünöknél, ez a rossz táplálkozás következménye. Előfordulnak továbbá gombás fertőzések (Candida, Histoplasmosis), tumorok (a keleti sünnél a bőrrák a leggyakoribb).